3.rész

Sziasztok!

Meghoztam a részt, bocsi a késésért, csak sok dolgozatot írtunk a héten és muszáj volt tanulni. Az viszont egy kicsit elszomorít, hogy alig kapok komit...jobban mondva egyet-egyet kaptam, amit köszönök, de a látogatottság nagyobb. Csak egy percbe telne az egész és én is tudnám, hogy jó az amit írok vagy nem jó. 

u.i.: Bocsi az estleges hibákért! :D

Puszi xX

/Claire szemszöge/

-Harry! Be sem mutatod az új barátnődet? – kérdezték a többiek kórusban

Mind a ketten elpirultunk, majd Harry szólalt meg.
-Tulajdonképpen ő nem a barátnőm. Srácok, ő itt Claire Holloway. Claire, ők pedig Liam, Louis, Niall és Zayn, de gondolom tudtad a nevüket – mosolygott rám.

-Hát nem tudom honnan vetted, hogy tudtam a nevüket – nevettem

Beszálltunk a kocsiba. A többi fiú is nagyon kedves volt velem.  Mindenfélét kérdeztek. Már az út első felében jól megismertem őket. Liam egy kicsit visszahúzódó volt, de ugyanakkor vele lehet beszélgetni, ha komoly a dolog, de a hülyeségben is benne van. Zayn az az érzelgős típus, de ő se százas. Niall…hát ő a banda bohóc helyettese, de Louis túl tesz rajta. Az a srác csak ontja magából a hülyeséget és amikor Harry-vel összeeresztik őket. Igen, Harry…nagyon jó fej srác, ő is hülye a maga módján, de imádom. Első látásra megfogott, de néha olyan furcsa érzésem van amikor vele vagyok, csak Louis ne legyen féltékeny. Ezen jót mosolyogtam magamban. Liam észre is vette.

-Mi olyan vicces? – gördült mosolyra a szája

-Semmi. Csak jó kedvem van.

-Héé Claire! Ez itt mi? – mutatott az egyik kezére Louis, amivel egy kacsát, vagy nem tudom mit utánzott.

-Egy hápogó kacsa?!

-Nem! – nevetett. Ezt a többiek sem bírták ki röhögés nélkül.

-Akkor egy liba? Pulyka? Csirke? Több madár jelenleg nem jut az eszembe.

-Ez egy agyevő nünüke!

-Mi? – ez most komolyan szórakozik velem?

-Agyevő nünüke – jelentette ki, olyan természetességgel, mintha ez normális lenne – és mi lesz ha bemegy ide? – tartotta a kezét a fejemhez, de még mindig hápogott a kezével.

-Louis! Te most szórakozol velem? Harry komolyan, mi baja van? Valaki? – nevettem fel kínomban

-Szóval mi lesz, ha bemegy a fejedbe az agyevő nünüke? ÉHEN HAL! – visította Louis, mire a többiek is nevetni kezdtek

Először nem esett le. Csak bambán ültem magam elé nézve, de aztán nagyot koppant.

-Auu. Ez fájt Louis! Úristen! – olyan röhögőgörcsöt kaptam, hogy már szúrt az oldalam. Persze a fiúk meg rajtam nevettek. A végén már ott fetrengtünk a kocsiba egymáson. Nagyon megkedveltem a őket. Sosem voltak fiú barátaim, de ők most kárpótolják a kihagyott éveket is. Olyan, mintha már  ezer éve ismerném őket.

A házunkhoz érve két-két puszival köszöntem el tőlük. Amikor Harry jött, már megint az a furcsa érzés tört rám. Kiszálltam a kocsiból, de Harry még utánam szólt.

-Hé! Esetleg megadhatnád a telefon számod, hogy a...biztonság kedvéért meglegyen...persze csak ha szeretnéd - nyögte ki zavartan

A többiek egyből elkezdtek ’Húúú’-zni, de én csak kinyújtottam rájuk a nyelvüket, majd gyorsan bepötyögtem a számomat Harry telefonjába és elindultam a házba.

-Szia Claire!

-Sziasztok! –fordultam vissza és nagy mosollyal az arcomon integettem nekik. A sofőr elhajtott.

Beszaladtam a házba, majd egyből ledobtam a táskámat. Ez volt életem legjobb napja. Pont a koncertjegy miatt szomorkodva sétálgatok az utcán, amikor meglátom azokat akik miatt szomorkodom, pontosabban a koncertjük miatt. Eléggé hihetetlen, de mégis megtörtént. Ismerem a One Direction-t, személyesen is. Persze nem fogom elmondani senkinek se csak a két barátnőmnek. Ismerem az embereket. Eddig nem voltam menő ,de most biztos nyaggatnának, hogy mutassam be őket nekik. Na ezt az örömet biztos nem adom meg nekik! A fellegekben úsztam, na és Harry! Annyira édes. Amit nagyon is imádok benne az a haja! Olyan kis fura haja van de ez teszi őt még cukibbá! Nekem nagyon bejön. A hangja, a stílusa, a szeme, szóval mindene. Ráadásként attól, hogy sztár lett még ugyanolyan kedves, nem szállt el magától. Mindig is az ilyen fiúk vonzottak. Te jó isten! Nekem tetszik?…Nem, nem ez hülyeség. Ezt a gondolatot gyorsan ki is vertem  a fejemből. A további morfondírozásomat anya állította meg.

-Hoztál kenyeret?

Teljesen kiment a fejemből. Basszus, de mondjuk egy ilyen élmény után ki emlékezne ilyen kis apróságra.

-Bocsi anyu, de elfelejtettem venni, de szerintem ha meghallgatsz, tuti megérted.

Részletesen elmeséltem neki mindent. Anya csak kikerekedett szemmel hallgatta a sztorimat. Néha elmosolyodott. Miután elmeséltem neki mindent, a szobámba sprinteltem. Bekapcsoltam a laptopot és vártam Bogit meg Lilit, hogy feljöjjenek MSN-re. Amíg vártam, addig felmentem twiterre és láttam, hogy Harry „követ”, egyből „vissza követtem”, majd így a többi fiúval is. Mikor meguntam a várakozást, elmentem fürdeni. Tele engedtem a kádat, belemásztam és ha az időérzékem nem csal, bő fél óráig áztattam magam. Jól esett egy kicsit lazítani. Mire visszaértem a géphez, láttam, hogy fent vannak a lányok. Gyorsan rájuk is írtam.

Claire üzenete:

-Sziasztok! Holnap beszélnünk kell!:) Nagyon fontos! :D

Bogi üzenete:

-Sziasztok! Miről? Mi történt? Jó vagy rossz?

Claire üzenete:

-Majd holnap megtudjátok. Nem MSN téma! :P

Lili üzenete:

Haliiiii!:D Na, ne kínozz tűkön ülök! Mond már!

Claire üzenete:

-Nem! Mondom, hogy ezt élőben kell elmondanom! Most megyek is, mert hulla vagyok. Puszi, sziasztok:))

Bogi üzenete:

Szia.puszi

Claire kilépett a beszélgetésből.

Lili üzenete:

Szerinted mi lehet ilyen fontos? :o

Bogi üzenete:

Nem tudom, de holnap megtudjuk! Bocsi, most én is megyek.

Lili üzenete:

Okés! ;) sziaa.

/Harry szemszöge/

Amióta elköszöntem Claire-től, azóta csak ő jár a fejemben. Egyszerűen nem tudok nem rá gondolni. A barna szemei, az illata elvarázsol. Érzem, hogy ő más mint a többi lány. Amikor mellette vagyok, úgy érzem, hogy teljes lehetek. Még sosem érzetem ilyet egy lány iránt sem. A mosolya még jobban megfogott. Az is olyan őszinte. Sokat gondolkodtam rajta, hogy én is bejöhetek-e neki, de nem tudom. Néha elpirul ha ránézek, de ez bármit jelenthet, hiszen lehet, hogy csak azért pirul el, mert sztár vagyok.

-Harry? Harry!? – Louis meglóbálta előttem a kezét – Már vagy fél perce hozzád beszélek, de nem is reagálsz. Mi van veled?

-Semmi. Jól vagyok!

-Igeeen. Persze. Nekem meg az van a homlokomra írva, hogy: hülye – forgatta a szemét Zayn

-Látod?! Mondtam  hogy jól vagyok! - nevettem

-Na! Most komolyan mi van? – kérdezte Liam – utoljára akkor voltál ilyen, amikor…na neee…te most…neked bejön Claire, igazam van? – mosolyodott el Liam

-Hát…nagyon kedves és aranyos lánynak tűnik – motyogtam zavartan

-Nem utolsó sorban csinos is- kacsintott rám Niall, mire én egy fura nézést küldtem felé, egyből elkezdett mentegetőzni – érted mire gondoltam, szerintem próbáld meg, ahogy én látom te is tetszel neki

-Nem is tudom. Honnan veszed? – kérdeztem aggódva

-Női megérzés – mondta természetességgel a szőkeség

Erre mindenki felnevetett. Az este további részében, szokásunkhoz híven hülyültünk. Mikor már mindenki elfáradt és a koncert is holnap lesz, így lefeküdtünk aludni.